Interjú Ágival!

Vica: Először is köszönöm, hogy szakítasz rám és az interjúmra időt! Hálásak vagyunk, hogy látogatod az oldalt és, hogy néha tiszteleted teszed a vendégkönyvben. A szurkolóknak sokat jelent, hogyha látják, hogy a kedvencük is ír és figyelemmel kíséri az oldalt. Honnan értesültél a honlapról?

Ági: van egy győri szurkoló, aki az iwiwen csinálja a fan clubomat és ő írta, hogy készült rólam egy nagyon jó honlap!

Vica: Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megkérdezzem a véleményed az oldalról?

Ági: kellemes meglepetés..eleinte sosem voltam híve az ilyeneknek, mert félő hogy rosszul sül el, de most már nyugodt szívvel írhatom, hogy nagyon tetszik és gratulálok hozzá, mert, ahogy elnézem, nem kis munka van benne...

Vica: Köszönöm szépen! Nagyon jól esik hallani, hogy tetszik!

Ági: ha net közelben vagyok meg szoktam nézni mindig...

Vica: És akkor kezdjünk mindent a legelején.

Mikor, hol és miért kezdtél el kézilabdázni?

Ági: 11 évesen kezdtem, amikor a tanárnő észrevette, hogy el tudok dobni a kapuig és elég eleven gyerek vagyok..ekkor kezdtem el edzésekre járni persze Apukám támogatására, mert ő még a mai napig is űzi ezt a sportot

Vica: Ezzel megelőzted a következő kérdésem! Szóval Apukád kézilabdázik! Gondolom nagyon büszke rád!

Ági: igen az egész család büszke....

Vica: Sportoltál valamit a kézilabda mellett?

Ági: sportoltam, mégpedig Judóztam nem is kis eredménnyel országos 2. voltam 32kg-ban

Vica: Hát ez meglepett! Miért hagytad abba?

Ági: jobban vonzott a csapatsport mivel egyedül nem nagyon szeretek szerepelni....

Vica: Megfordultál a Kisvárda csapatában illetve a Dunaferrben, de nekem a Győr mellett a Vác ugrik be régi csapataidat említve. Hogyan és mikor kerültél a Vác csapatába?

Ági: Dunaújvárosból több fiatal játékossal együtt kölcsön lettünk adva Vácra, és olyan jól sikerült a beilleszkedés és annyira megszerettem a várost és az ottani mai napig is barátokat, hogy ha nem kaptam volna ajánlatot a Győrtől, akkor még a mai napig is ott lennék lehet....

Vica: Szóval csak szép emlékeid vannak?

Ági: Igen! igen! igen! Vácról csak JÓT tudok mondani

Vica: A mostani formájukat nézve mi a véleményed a csapatról mennyire tudod figyelemmel kísérni a szereplésüket?

Ági: sajnos már nagyon is kicserélődött a régi csapat és az újakkal már nem tartom a kapcsolatot és így az eredményeiket sem figyelem már, de a civil barátokkal állandó kapcsolatban vagyok

Vica: Vác után jött az ETO mellyel elkezdődtek a sikerek. Mikor és hogyan kerültél a Győrhöz?

Ági: 3. éve vagyok itt az ETO-nál! megkerestek és nem tudtam nemet mondani a nemzetközi szinten való indulásnak....így ide szerződtem

Vica: Milyen volt a beilleszkedés az akkor már sikercsapatnak számító ETO-ba, a klasszisok közé?

Ági: nem vagyok egy nehéz eset és mindenkivel megtalálom a közös hangot viszonylag hamar...így minden simán ment már ez eleje óta

Vica: A képernyőn, fotókon és videókban mindig mosolyt látok az arcodon. Én úgy látom, hogy te vagy az-az ember, aki mindig a jókedvet biztosítja a csapatban. Vagy rosszul látom?

Ági: a jó kedv és a mosoly az alapszabály kellene, hogy legyen minden embernél, de sajnos ez sokunkból hiányzik....szerencsére bennem van elég mások helyett is, ezért akire tudom, átragasztom a mosolyt...

Vica: Akkor jó hangulat lehet az edzéseken!

Ági: az edzésen készülés és munka van, ami komolyságot kíván, de persze mértékkel belefér a vidámság is..

Vica: Jól összerakott együttes vagytok. Tavaly sikerült 100%-on zárni a magyar bajnokságot, a magyar kupában tietek lett az aranyérem és a BL-ben is a legjobbak között voltatok, és az idei év is fényes eddig. Mennyi munka van az említett eredmények mögött?

Ági: nagyon sok munka van benne és mivel a bl tavaly nem úgy sikerült, ahogy akartuk most mondhatom, hogy idén sokkal több munka van és lesz, mint tavaly.a napi 2 edzés a heti 2 meccs hatalmas terhet ad, de évről évre úgy érzem, hogy jobbak vagyunk és remélem a sok munka gyümölcsözni fog

Vica: Gondolom, amikor az aranyérem a nyakatokban lóg, akkor minden fáradtság és gond elszáll!

Ági: még csak egyszeres bajnok vagyok és az első mindig a legnagyobb élmény, de remélem, még sokszor akasztják a nyakamba az arany érmet, mint a bajnokságban, mint a kupába, és mint a BL-ben

Vica: Ebben egyetértünk! A sok munka, a rengetek mérkőzés mellett mennyi idő jut a kikapcsolódásra, szórakozásra netán bulizásra?

Ági: Buli? disco? ezek a dolgok az én életemből kimaradtak nagyon is, amit nem bánok, mert nem az én világom...de kikapcsolódni nagyon tudok és szeretek is, ami a családban, a főzésben a takarításban (imádom mindkettőt), és a két SZERELMEMBEN (Párom és Lulu) jelenik meg!

Vica: A csapat többi tagjával a pályán kívül is vannak közös programok?

Ági: persze! a kutyázás a mozizás és a közös főzések megvannak mindig

Vica: Azt hallottam, hogy Görbicz Anita a legjobb barátnőd! Jól hallottam?

Ági: igen nagyon jóban vagyunk!

Vica: Elég messze vagy a szülővárosodtól! Mikor és milyen rendszerességgel tudsz hazalátogatni?

Ági: sajnos elég keveset tudok otthon lenni esetleg havi egy nap, ami belefér, de szerencsére sokat jönnek hozzám és napi 3-5 ször szoktunk beszélni telefonon

Vica: És persze a meccseidre is kijárnak!

Ági: ha itt vannak nálam, akkor alap, hogy kint vannak a meccseken

Vica: Hogyan kezeled az ismertséget, azt, hogy felismernek az utcán, aláírást kérnek, közös fotót?

Ági: Én nem érzem magam nagy sztárnak és szeretek a háttérben maradni, ezért ha lehet, kikerülöm az ilyen dolgokat, de persze szívesen írok alá és fotózok, mert attól nincs jobb érzés mikor valakinek te lehetsz a példakép

Vica: És te, mint tudjuk, sokaknak vagy a példaképe!

Ági: ha így van, akkor örülök....

Vica: Térjünk ki egy kicsit a válogatottságra. Egy ideje már oszlopos tagja vagy a kezdő keretnek. Miben más egy egész országot, nemzetet képviselni, mint egy várost?

Ági: talán nagyobb a figyelem és az elvárás amúgy ugyan az, mert csak a győzelem az elfogadható és a jó játék ezért minden meccs egyenlően fontos

Vica: Melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzésed és miért?

Ági: nincs egy konkrét, mert nagyon sok meccs volt fontos és valami miatt emlékezetes is, de ha pozitívet akarok, akkor a tavalyi magyar kupa és ha negativat akkor a bl bukásunk tavaly!

Vica: Ha össze kéne állítanod egy csapatot, akkor kik lennének benne?

Ági: nem akarok megsérteni senkit sem hogy kihagyom ezért nekem a győri Audi ETO csapat az all star

Vica: Mit szeretnél elérni pályafutásod során?

Ági: az olimpia volt mindig is a nagy álom, ami sikerült is! bajnok vagyok! kupagyőztes! nagyon akarok BL-győztes is lenni és a sporton kívül pedig Anya szeretnék már nagyon lenni, de majd London után...

Vica: Beszéljünk egy kicsit a jövőről! Mivel szeretnél foglalkozni, amikor abbahagyod a kézilabdázást?

Ági: a mának élek és nem nagyon tervezek, mert csak csalódnék, ha nem úgy jönnének össze a dolgok, jövőre diplomázok, és még van jó pár évem a sportból is! az biztos, hogy befejezés után első lesz a családalapítás és aztán jöhetnek a többi dolgok is..de hogy mi az még számomra is rejtély...

Vica: Az előbb említetted, hogy szeretnél gyereket! Szeretnéd, hogy a gyereked sportoljon, esetleg kézilabdázzon?

Ági: én is magam döntöttem, hogy milyen pályán indulok el ezt a lehetőséget a gyermekem is meg fogja kapni...amit szeretne, én abban fogom támogatni......tapasztalt tanácsokat fogok tudni adni neki, de a döntést majd maga hozza meg

Vica: Üzennél valamit a honlap olvasóinak, a szurkolóknak?

Ági: HAJRÁ ETO! HAJRÁ MAGYAROK!

Vica: Köszönöm szépen még egyszer a türelmet, és hogy válaszoltál a kérdéseimre!

Szeretném megköszönni Bettynek, hogy segített a kérdések összeállításában! És persze nektek is, hogy küldtettek kérdéseket!

2009.02.14.