|
A Bajnokok Ligája-szezon zárultával az ezüstérmes Győri ETO vezetőedzőjét,
Konkoly Csabát kérte fel a handball.hu a mögötte lévő évad értékelésére, egyéni
és csapatteljesítmény alapján egyaránt.
handball.hu: Az idei szezon alatt jópár váratlan nehézséggel kellett
szembesülnötök. Amikor az ősszel Brădeanu bejelentette, hogy babát vár, amikor
hazai pályán kikaptatok az Ikasttól, majd amikor Görbicz hetekre kiesett a
csapatból, hogyan gondoltad, meddig juthattok az idei Bajnokok Ligája-kiírásban?
Konkoly Csaba: Egyrészt nem volt sok időnk gondolkodni, másrészt pedig mindig a
szerint a terv szerint készültünk, hogy minél tovább jussunk. Soha nem volt ránk
jellemző, hogy amiatt tépelődnénk, épp ki nem áll a rendelkezésünkre. Valóban
Brădeanu kiválása volt a legváratlanabb, Görbicz szívproblémáit pedig az elején
talán nem igazán kezeltük a helyén, hiszen ő kicsit olyan, mint egy macska:
mindig talpra esik. Akkor fordult komolyra a dolog, amikor kiderült, hogy
ezúttal nem külső-, hanem belsőszervi problémáról van szó.
handball.hu: Mi volt a reakciótok, amikor megtudtátok, hogy komolyabb gond is
lehet Anitával?
Konkoly: Valamilyen szinten várható volt, hiszen ő az a játékos, akit eléggé
kizsigerelt a magyar kézilabda mind klub-, mind válogatott szinten. Ha
belegondolunk az utóbbi tíz év világversenyeibe, illetve azok kiírásaiba -
őszintén szólva -, maximum egy-egy hetet pihenhetett évente. Ezen kívül szinte
minden világversenyen hatvan percen át pályán volt az egyes találkozókon.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy siker és sikertelenség esetén egyaránt
őt vették elő. Ez testileg és lelkileg is egyaránt felemésztette őt.
handball.hu: Hogyan alakultak a dolgok Brădeanuval?
Konkoly: Arról volt szó, hogy ameddig bírja, addig kézilabdázik, és mi azt
gondoltuk, ezt a szezont még végigjátssza. Ehhez képest kiderült, hogy babát
vár, aminek tulajdonképpen örültünk is, hiszen ez hatalmas dolog az ember
életében, mégis derült égből a villámcsapásként ért minket. Kiesése ráadásul
éppen olyan szerencsétlen esettel történt szinte egyszerre, amikor az Ikasttól
hazai pályán vereséget szenvedtünk. Eléggé el voltunk keseredve, hiszen már
nyolc góllal is vezettünk, azt gondoltuk, hogy jó úton járunk, aztán kiderült,
hogy dehogy. A dán mentalitás ismételten megmutatta, hogy igenis számolni kell
velük.
Ekkor még ismeretlen volt a továbbjutók kérdése a csoportból, mert nem tudtuk,
hogy a Zvezda ellen milyen eredményt érünk el idegenben, rajta kívül pedig az
Ikast és mi is pályáztunk a két továbbjutó helyre. Az Ikast elleni vereségünk
tehát ilyen szempontból nem túl jókor érkezett, és az sem volt jó előjel, hogy
addigra már két emberünket is elveszítettük. Aztán maga az Ikast elleni
visszavágó, valamint a Szkopje elleni siker már előrevetítette, hogy ha nem is
ott, ahol tavaly, de nagyon a közelében tudunk végezni.
Ezután következett az a másfél-két hónap, amikor Görbicz hiányzott, mellette
pedig speciálisan próbálta utolérni társait, hiszen más típusú munkát végzett,
mint a többiek, amíg el nem kezdhetett újra sportolni. Visszatértekor
tulajdonképpen egy „mini alapozást” végzett el, ekkor nyertünk Ljubljanában,
amely nagyon fontos volt, s már ott érezhettük, hogy hazai pályán is nehéz lesz
legyőzni őket. Ráadásul a Vâlcea és a Budućnost is képben volt még, tehát ismét
több jelentkező volt a továbbjutó helyekre. Nem kisnevű ellenfeleket sikerült
legyőznünk, mind szakmai, mind játékosállományát, mind pedig eredményességét
tekintve, úgyhogy borzasztóan nehéz szezonon vagyunk túl.
handball.hu: Hogy látod, mennyit fejlődött a csapat az elmúlt évben, és mennyit
az egyes játékosok?
Konkoly: A Hypo elleni elődöntőben átváltottunk egy olyan rendszerre, amely
taktikailag és a mérkőzés felépítésében is egészen mást kíván meg, hiszen két
meccsen dőlt el a továbbjutás sorsa, akárcsak a döntőben, ahol a kupa elhódítása
szintén két összecsapás alapján dől el. Ha a tavalyi, Zvezda elleni elődöntő
eseményeire gondolunk vissza, láthatjuk, hogy mekkora eredmény volt idén egy
ugyanilyen nagynevű együttes, a Hypo legyőzése. Ez csapatszinten biztosan
fejlődést jelent. Tovább tökéletesedett a védelem és a kapusok közötti összhang.
|